Kutyakiképző válaszol

Kedves Nati!

Nagyon köszönöm a válaszát, sokat segített, ugyanis a választ olvasva rájöttem, hogy lehet, hogy megvan a probléma gyökere. A félelem tárgya valószínű maga az autó, mert busszal, villamossal remekül utazik, de sajnos nem mindig tudunk tömegközlekedni. A zajoktól, hangoktól nem fél.

Úgy tűnik, hogy az állatorvos lesz a megoldás. A múlt héten voltunk állatorvosnál, autóval, és amikor bementünk a váróba ugyanazt csinálta, mint az autóban. Ekkor kivittem egy kis körre, látszólag megnyugodott, visszamentünk, de behúzott farokkal, lehajtott fejjel, bizonytalanul, de nem kényszerrel, bejött az orvoshoz, ezt eddig nem csinálta, úgyhogy, ezen elgondolkodva jöttem rá, autó + állatorvos =félelem, és szegénykém, amikor autóba ülünk, azt hiheti, hogy oda megyünk. Kitaláltam egy módszert, amit eddig még nem próbáltunk, és egész eredményesen alakult.

A módszer lényege, hogy sok megállóval azt bizonyítsuk a kutyának, hogy az autóval nem az orvoshoz megyünk, egyszerűen csak helyváltoztatás történik.

A következőképp alkalmaztam ezt (végig póráz és + 1 ember segítségével):

Egy új íncsiklandó jutalomfalat (sajtkocka) bevezetésével kezdtem a gyakorlást, ami nagyon bejött nála. Mielőtt még elindultunk volna pár falatot kapott otthon, hogy érezze, milyen finomságról is van szó, még mielőtt azt azonnal visszautasítná.

Elindultunk, pár kört mentünk a kocsi körül, majd kinyitottam az ajtót. Amikor odajött közel az autóhoz, jutalom... aztán beindítottam a motort, és hagytam járni, hogyha beülünk az az érzés, és hang legyen, mint menet közben. Még 1-2 kör, aztán hopp, kértem, ugorjon be a kocsiba, hát nem ment könnyen elsőre, kellett neki segíteni (de semmiképp sem erőszakkal, csak szépen finoman, közreműködve vele). Első két tappancsát beraktam, egy gyenge tolás hátulról, és finoman bemászott. Ekkor azonnal, még mielőtt feleszmélt volna, hogy úristen, a kocsiban vagyok, sajtot és sok dicséretet kapott, majd ezután kiszállás, és kezdődhetett előröl ez a ceremónia. Ezt a ki-be szállós gyakorlatot korábban is csináltuk, ami addig ment jól, amíg az autót be nem indítottam, utána újra remegés.

A kiszállásoknál az autótól távol mentünk szimatolni, hogy oldódjon, majd úgy vissza. Párszor megcsináltuk ezt, és amikor már nem kellett neki segítség a beszállásnál, (4-5 beszállás) és magától ugrott be, akkor elindultunk.  (minden beugrást, sajttal és sok simogatással jutalmaztunk)

Elindultunk az autóval, mentünk egy keveset (kb. 3-5 percet), és ahol félre tudtunk állni, kiszálltunk, (a motort nem állítottuk le) megdicsértük, egy kis szimatolás, oldódás, aztán vissza a járó autóhoz és beszállási ceremónia, ami egyre jobban sikerült. Ezt így csináltuk kb. 10-12 megállóval, addig, amíg fel nem oldódott teljesen és jól ment a beszállás, és remegés nélkül az utazás. Azonban hazafelé a hosszabb úton megint előjött a probléma, de már kevésbé remegett.

Ön szerint a leírt módszer eredményes lehet?  Valamint segíthet-e a probléma leküzdésében, ha esetleg bevonom az állatorvost is úgy, hogy mostanában gyakran meglátogatjuk a rendelőt, ahol a vizsgálat helyett simogatást és jutalomfalatot kap. Ha ez jó ötlet, akkor autóval vagy gyalog menjünk?

Segítségét előre is köszönöm!

Kriszti

Kedves Kriszti!
Örülök, hogy megvan a probléma gyökere mert így ahogy le is írta, már volt honnan elindulni. Minden módszer jó ami eredményt hoz, és a leírásából úgy veszem észre, hogy a kutya szépen fejlődik. Én azt ajánlanám, hogy az állatorvost egyelőre hagyják ki a gyakorlatból, szokja meg a kutya, hogy az autózás jó dolog, és nem kell félnie. Ha ez már megvan akkor érdemes néhányszor elmenni az állatorvoshoz úgy, hogy be sem mennek, csak leparkolnak előtte és sétálnak a környéken aztán hazamennek. Utána párszor már bemehetnek a váróba, kicsit üldögélhetnek és hazamehetnek. Jó lenne még tudni, hogy az állatorvosnál mi az amitől fél a kutya? Attól, hogy idegen emberek lefogják? Vagy érte fájdalom vizsgálat során? Hasonló szituációban de nem az állatorvosnál (asztalon idegen simogatja, matat rajta) fél?
Sok kutya fél az állatorvosi rendelőben anélkül, hogy különösebb atrocitás érte volna ott. Szerencsés esetben azonban évente csak egy-két alkalommal kell látogatást tenni az orvosnál, ami azért nem jelent akkora sokkot a kutyának. Azt gondolom, hogyha az autózást sikerül kellemes élménnyé tennie a kutyának, az már remek eredmény,
Addig is ha el kell menniük állatorvoshoz akkor próbálja ugyanúgy jutalmazni a kutyát mint a kocsiban, fogja Ön a kutyát, legyen mellette végig.
Nagyon örülök a fejleményeknek, további sok sikert!

Kedves Nati!

Olyan problémával állok szemben, amit sajnos egyedül nem tudtam megoldani.

Retriever szetter féle keverék kan kutyám van és a kezdetek óta autóval utaztunk és mindig vidáman szállt be a kocsiba. Pár hónapja azt vettem észre, hogy az ülés alatt fekszik és remeg. Simogattam, szólítgattam, de teljesen magába zárkózott és nem reagált semmire. Az első ilyen eset óta sok módszert kipróbáltam, de sajnos egyik sem segített. Eleinte még csak csak odajött az autóhoz, de ez minden alkalommal rosszabbodott és ma már csak pórázzal lehetett az autóhoz vinni. A beszállást próbáltam nem erőltetni, hanem inkább motiválni jutalommal, hogy szálljon be. Semmi. Lehajtotta a fejét, megmerevedett, sem a nevére, sem az orra alá rakott finom falatra nem reagált.

Nagy nehezen elértem, hogy beszálljon, és üldögéltünk az autóban, majd újra ki, és be, ez már "egész" jól ment (bár a kiszállás inkább menekülés jellegű volt), beindítottam az autót, és megint jött a teljes blokk, remegés, és kizökkenthetetlen makacs lelki állapot. Az autó egy helyben állt. Jó pár alkalommal gyakoroltuk ezt, semmi eredmény. 

Cezar Millan műsorait is nézem, volt pár hasonló eset, ki is próbáltam a módszereket, de eredménytelenül.

Jan Fennel Kutyapszichológiáját is elolvastam, amiben szintén hasonló történetet találtam, a módszer kipróbálva, de nekünk nem vált be.

Próbáltuk a teljesen kifárasztom, és aztán ülünk be módszerrel, hatástalan.

Aztán valaki azt javasolta, ne csináljak nagy ügyet ebből, ha nem akar beszállni, ne hagyjam tétovázni, kapjam föl, rakjam be és menjük, ez sem segített.

Azt is kipróbáltam még, mi van, ha valaki ölbe veszi, simogatja, és vele van végig az út alatt. Merev remegős görcsös állapotban utazott így is.

Sajnos nem tudom, hogy mitől alakulhatott ki ez a viselkedés, de egyre jobban aggaszt a helyzet. Legutóbb az történt, mikor látta, hogy készülődök és csomagolok, berohant a hálóba az ágy mögé, és már ott elkezdte a remegést.

Sikerült a lakásban kizökkenteni ebből az állapotból, és önszántából indult el velem. Persze az autót már nagy ívbe kerülte el. Amikor viszem magammal, olyan helyre megyünk, ahol szeret lenni, nagyokat futhat, kirándulhat, és láthatóan élvezi a környezetváltozást, viszont valamiért nem csatolja az utazáshoz a pozitív helyváltoztatás élményét.

Szeretnék tanácsot kérni, hogy egy ilyen esetben mi lehet a megoldás? Ki tudna segíteni?

Köszönöm!

Kriszti

Kedves Kriszti!
Nem tudom mennyire érzékeny a zajokra a kutya. Esetleg fél a mennydörgéstől, lövéstől, petárdától? Ezeknél a zajoknál nem viselkedik így? Gyakran előfordul, hogy egy kutya sokáig nem mutat érzékenységet ezekre a zajokra, aztán egyszer csak elkezd félni és úgy is marad. Kicsit mintha elérné a zaj a kutya ingerküszöbét. Bár a motorzaj nem tartozik jellemzően az ijesztő hangok közé, de lehet, hogy autózás közben hallott a kutya egy ijesztő hangot - kipufogó durranást, petárdát - és összekötötte a hangot a kocsizással. Az is előfordulhat, hogy az autózással összeköt más kellemetlen élményt mint mondjuk az állatorvost.
Mit is lehet tenni? Azt amit eddig is tett, próbálkozni, kitartóan... minden kutya más és minden eset más. Rá kell jönni, hogy mi az ami félelemmel tölti el a kutyát? Maga az autó vagy a motor hangja stb. Nem biztos, hogy teljesen megszüntethető a kutya félelme, de valószínűleg enyhíthető. Itt is elengedhetetlen a fokozatosság. Például ha a kutya a motorzajtól fél akkor a kocsitól függetlenül el lehet kezdeni hozzászoktatni a zajhoz. Lejátszani neki motorzúgást először alig hallhatóan és jutalmazni közben, aztán fokozatosan felerősítve, de úgy, hogy a zaj ne érje el a kutya ingerküszöbét. Ha külön a hangra nem reagál akkor nem az vagy nem az a hang zavarja... Azt ajánlom, hogy próbálja meg meghatározni minél pontosabban mitől is fél a kutya.
Kezdjenek el klikkerezni a kutyussal. Egy klikker hangja a kutya számára a gyakorlások folyamán annyira kellemes élménnyé válik, hogy akár nehéz helyzetekben is kizökkenti a kutyát, onnantól elkezdve, hogy formálással klikkeli a kutyának, hogy szálljon önállóan a kocsiba (anélkül hogy Ön a kocsi vagy a kutya közelében lenne) addig, hogy akár menet közben gyakorolhatnak egy kedvenc feladatot amit a kutya szeret, így elvonva a figyelmét - nyilván ekkor kell egy sofőr. Tudom, most nem tűnik reálisnak tudva, hogy viselkedik a kutya ebben a helyzetben, de a klikker mint megerősítés sokkal nagyobb hatással van a kutyára mint pusztán a jutalomfalat.
Megpróbálhatják egy időre minimalizálni az autós utakat, hogy addig se pánikoljon a kutya, illetve ha elkerülhetetlen egy-egy autózás akkor kipróbálhatnak esetleg kutyáknak készült természetes alapanyagú nyugtatót. Mindenképp kerülje a fölösleges autózással kapcsolatos stresszt, tehát ne erőltesse a kutyát a kocsiba, ne csapjon hűhót a kocsizás körül, ne legyen mérges a kutyára ezért, inkább - ahogy ajánlották is - szó nélkül fogja meg a kutyát és tegye a kocsiba. Ez nem fog megoldást hozni a problémára, de nem mélyíti el a kutya félelmét sem.
Remélem tudtam segíteni, sok türelmet és kitartást kívánok a munkához!

Jónapot kívánok!

Nekem van egy 4hónapos keverék kiskutyám. Nem rég hoztuk el egy hölgytől ő menhelyröl hozta ki. És azt szeretném kérdezni hogy hogy lehet leszoktatni a harapásrol? mert bármikor kimegyünk megsimogatni vagy játszani vele nagyon harap és én attol tartok hogy ezt fogja "megszokni" és nagykorában is igy fog játszani. Már probáltam azt hogy mikor harap akkor  az orárra koppintok egyet de sajnos nem vált be. Mert kb másfél percre elszégyelli magát és ugyan ugy kezdi.  másik kérdésem meg az lenne hogy hogy lehet az ugrálásrol leszoktatni illetve "csökkenteni"?:D azért irom hogy "csökkenteni" mert tudom hogy még picike és csak játszik.

Előre is köszönöm a válaszát

Kedves Gazdi!
Valóban a kölyök kutya harapdálása és ugrálása természetes viselkedés, de érdemes már ilyen kis korban is kontrolálni, hogy később ne legyen terhes. A kölyök kutyák egymást harapdálva játszanak, ezért erről teljesen letiltani nem lenne szerencsés a kutyust, de arra rá lehet szoktatni, hogy csak bizonyos helyzetekben, bizonyos dolgokat harapdáljon. Például erre nagyon jók a rongyból készült vagy plüss kutya játékok, a gazdi az egyik felét fogja, a kutya pedig harapdálhatja a másik felét. Amikor megsimogatják a kutyát akkor érdemes egyik kézzel megfogni a nyakörvét, a másik kézzel pedig nyugodtan, lassan simogatni a testét. Ha nyugalmat sugároznak a kölyök is megnyugszik, de ha kapkodják a kezüket vagy hol itt hol ott simogatják ahol épp nem harap, akkor ezzel akaratlanul is játékra hergelik. A kutyus megszokja, hogy a simogatás egy nyugodt, megnyugtató érzés. A nyakörv fogásával az ugrálást is meg lehet akadályozni.
Tévedés azt hinni, hogy a kölyök kutyának lételeme a felugrálás, többnyire ezt csak rossz szokás. Bár ösztönös alapja is van a viselkedésnek, hogy közel akar kerülni a gazdi fejéhez - a felnőtt egyed szájának nyalogatása a behódolás jele, illetve a kiskutyák így kuncsorognak élelemért. Jellemzően inkább a figyelemért, játékért, foglalkozásért ugrálnak a kölykök. Fiatal kutyánál az a legegyszerűbb ha megtanítjuk, hogy mi az a viselkedés amit elvárunk tőle. Jutalomfalattal a zsebben menjen ki a kutyához és azonnal dobjon mellé egy falatot, hogy megkeresse és megegye. Mielőtt a kutya felugrana ismét dobjon egy falatot, és ahogy felette megint, DE csak akkor ha mind a négy lába a földön van a kutyának. Itt a gazdinak kell ügyesnek lenni hiszen a kutya még nem tudja mi a feladat, neki még meg kell értenie, hogy a falat akkor jön ha Ő négy lábbal a földön figyel. Ahogy kis időt hagy a falatok között a kutya a falat megevése után fel fog nézni önre még mielőtt felugrana és ekkor kell dobni a falatot. Ha a kutya aránylag nyugodtan áll és nem ugrál akkor lehet kézből is adni a falatot de csak lehajolva, alulról nyújtva neki, hogy ne is akarjon felfele nyúlni a kajáért. Itt egy videó ahol szépen látszik a tanítási folyamat, itt klikkerrel dolgozik a hölgy, de egy „okos" vagy „bravo" is megfelel a klikker helyett.
Sok sikert!

Nakem van egy border colliem De nem tudom milyen trükköt tanítsak neki?Már tud: pörögni, forogni, oldalára feküdni és még pár ehez hasonlót.

Kedves Orsi!

Rengeteg jó trükköt el lehet lesni dog dancing videókból, ezekre rá tud keresni a youtube-on. Illetve ajánlanám még a K99-es vizsgarendszer ügyességi ágazatát, ezekre a vizsgákra felkészíteni egy kutyát van olyan jó móka mint a trükkök. A K99-es vizsgarendszerről és a vizsga szabályzatáról itt olvashat.

További jó munkát!

Kedves Nati!

Ez már nem kérdés,csak örömmel jelzem,hogy hihetetlen változásokat értem el a kis pulinál.Már nem ugatja a kutyákat pórázon ha rászólok,és már harmadszor engedtem el hasonló korú kutyák közé és igaz,hogy elég vehemensen kergeti őket,de nem támadja,nem is csipkedi,csak játszik,és az első hívásra visszalohol..Ennek nagyon örülök,mert igy le tudja vezetni az energiáit,és egyre nyugodtabban viselkedik.Egy biztos 7. kutyám Csutak(egy kivételével)mind puli,de ilyen pillanatok alatt tanuló kutyával még nem talállkoztam.Szerettem volna örömömet megosztani.

Üdvözlettel:Éva

Kedves Éva!

Nagyon örülök, hogy sikerült megoldani a problémát! Úgy látszik csak még egy kis kitartásra volt szükség! A jövőben is sok örömet kívánok a kutyáihoz!