Kutyakiképző válaszol

Tisztelt Kiképző!

Kutyatenyésztő, kutyakozmetikus, és régebben agilityztem is. Tehát nagyon benne vagyok a kutyázásban. Most viszont végső elkeseredésemben fordulok Önhöz.

Van egy 1 éves középuszkárom. Nagyon kedves, szófogadó kutyus, és intelligens is. Viszont valamit nagyon elronthattam nála, mert nem tudom egyedül hagyni. Ha egyedül marad örjöngésbe tör ki, pedig igazából nincs is egyedül, mert van az anyukája és egy törpe uszi társaságában marad. Ők teljesen normálisan viselkednek, de a fiatal uszkár örjöng. Már eljutottunk odáig, hogy kizárom az előszobába, de ha így megy tovább pár hét, és új ajtót kell vennem. Szétkaparja teljesen! És már a falat is kaparja, pedig hagyok otthon neki játékot, de azzal csak ideig-óráig van el.

Ha otthon vagyok nincs vele baj, csak ha eljövök otthonról.

Már direkt nem is kényesztetem, és határozott vagyok vele, nem tudom mint csináljak!

Kérem segítsen!!!

Köszönettel:

HettiKing8

Kedves HettiKing8!
A szeparációs stressz nem ritka jelenség a városi kutyatartóknál. Mivel a kutya nem egyedül marad otthon ezért felteszem, hogy kifejezetten Ön miatt csapja a hisztit. Akkor is rombol ha ön elmegy de más ember a lakásban marad? Ennek oka lehet a túlzott ragaszkodás, hogy bizonytalanul érzi magát a jelenléte nélkül, de az is lehet, hogy éppen Önért aggódik, hogy nem esik-e baja amíg távol van.
A megoldás egyik része amit írt is, a határozottság, következetesség. Ezt azonban tudatosan kell felépíteni és folyamatosan alkalmazni, egyik napról a másikra nem hoz eredményt. A kutyának azt a vezetőt kell látnia önben aki képes minden helyzetben irányítani őt, képes szabályokat hozni és azokat betartatni, és képes a problémák megoldására a kutya közreműködése nélkül. A másik rész, hogy megtanítsa a kutyának, hogyan is kell viselkednie amikor otthon marad. Sajnos ezt csak fokozatosan, apró lépésekben lehet megtenni. Először egy percre, két percre hagyja otthon, aztán negyed órát, fél órát.
Szintén fontos lenne tudni mit csinál pontosan a kutya amikor magára marad. Erre kiválóan alkalmas és ma már nem is jelent nagy költséget egy webkamera elhelyezése a szobában. Így akár a munkahelyéről, akár egy közelben lakó ismerősétől is figyelheti a kutya viselkedését. Megfigyelheti, hogy mikor kezdi a rombolást, esetleg, hogy mit csinál a többi kutya közben, mikor hagyja abba. Illetve a szoktatáskor figyelheti, hogy csak akkor jutalmazza a kutyát ha tényleg nyugodtan viselkedett.
Addig is amíg megoldják a problémát, érdemes lenne beszerezni egy boxot vagy ketrecet a kutyusnak, és ha kénytelen magára hagyni hosszabb időre akkor inkább zárja be, így megkímélheti a bútorokat, ajtókat.
Ajánlom, hogy keressen fel egy Tükör iskolát ahol szakemberek nyújthatnak személyes segítséget.
Remélem tudtam segíteni!

Tisztelt kiképző!

nekem a kutyám 1 tacskó és kaukázusi kverék és már 9 éves lesz kicsi kora óta úg hívjuk hogy Bogár de nem hallat a nevére mt tegyünk??

Kedves Gazdi!
Három dolog lehetséges. Egyik, hogy a kutyájuk nem hall, ezt állatorvos tudja ellenőrizni. Másik, hogy a kutya nem ismeri a nevét, nem kapcsolta össze azzal, hogy akkor mondják ha tőle akarnak valamit. A harmadik lehetőség, hogy a kutya pontosan tudja, hogy a Bogár név rá vonatkozik, csak nem érdekli, hogy Önök mit akarnak tőle, nem áll érdekében hallgatni rá ezért figyelmen kívül hagyja ha szólnak hozzá.
Azt ajánlom, hogy egy napig Bogárnak ne adjanak enni, utána pedig zsebükben egy marék finomsággal - mondjuk apróra felvágott virslivel (fél virsli karika egy falat) menjenek ki hozzá. Szólítsák, és amikor odajön adjanak neki egy falatot. Aztán hagyják ott, megint szólítsák, és megint jutalmazzák egy falattal. Így a kutya megtanulja, hogy érdekében áll odamenni önökhöz amikor hívják, mert akkor jó dolog történik. A kutya így biztosan tudni fogja a nevét. Ugyanakkor az engedelmesség nem érhető el kizárólag jutalmazással. Ajánlom, hogy olvassák el Korom Gábor - Neked Ugatok! című könyvét amiben sok a kutya viselkedésével kapcsolatos kérdésükre találhatnak választ.
Sok sikert!

Kedves Nati!

Nekem van egy 8 hónapos amstaff kutyám és az a problémám, hogy ha beállunk az udvarra a kocsival, akkor - valószinűleg az éjszaka folyamán - összeugrálja (és csikarja). Az autóktól nem fél, utazott is már velünk, de nem ebben az autóban. Sajnos nincs olyan hely ahová el tudnám zárni éjszakára és eddig semmilyen megoldás nem használt, az autó letakarása sem lenne megoldás, mert nagy az esély arra, hogy leszedné róla.

Előre is köszönöm válaszát!

Kedves Gazdi!
Fontos lenne megtudni, hogy mi a kutya motivációja, miért csinálja az adott viselkedést. Ehhez meg kell figyelni, hogy pontosan hogyan történnek az események. Mikor ugrál a kocsira, mielőtt lefekszik aludni, vagy éjjel felkel miatta, vagy amikor házat őriz akkor ennek hevében teszi, vagy macskák mászkálnak a kocsin? Ha tudjuk a motivációt akkor könnyebb kiválasztani a jó megoldásokat.
A megoldások rendszerint összetettek. Egyrészt meg kell értetni a kutyával, hogy ez a viselkedés nem elfogadható. Ő nem tudja, hogy az autó érték és baj ha ráugrál, számára csak egy tereptárgy. Ezt csak úgy lehet elérni ha rajtakapja és sikerül megbüntetnie. A büntetés mértéke a kutya temperamentumától függ. Akkor elég nagy a büntetés ha azt kettőnél többször nem kell megismételni.
Ha a motiváció megszüntethető - mint mondjuk a macskák elriasztása - akkor értelemszerűen ezt kell tenni. Ha a motiváció mondjuk a kutya fokozott energia szintjével függ össze, akkor érdemes este lefárasztani a kutyát. Fontos, hogy a lefárasztás nem csak fizikai terhelést jelent hanem mentális terhelést is. Tehát a sima futtatás nem biztos, hogy elég, kell, hogy közös akció legyen amiben irányítja a kutyát. Például eldob három labdát és a kutyának azt a labdát kell behoznia amire épp mutat.
Az biztos, hogy a probléma pontos feltérképezése nélkül nehéz megtalálni a jó megoldást.
Remélem tudtam segíteni!

Tisztelt kiképző!

Van egy befogadott/autópályán autóból kidobott/fekete labrador jellegű keverék kutyám/kb:3 hónapos kora óta van velem,most 9 hónapos/első tüzelését éli/nem tudom probléma-e,de rendkívül barátságos minden idegennel,gyerekekkel,mindenkit nyal-fal,azonkívül az összes kutyát imádja/mindegy hogy csivava vagy dog/ebből már probléma is volt,mert képes átrohanni az úttesten is,ha meglát egy kutyát,nem nézi,hogy forgalom van.Már póráz  nélkül nem merem elengedni,mert,ha meglát valamit,már nem fogad szót,hiába foglalkozunk vele nagyon sokat.Iskolába is szeretnénk vinni,de csak az ivartalanítás után/Kérdésem,le lehet szoktatni,hogy ennyire ne legyen barátságos,vagy örüljünk neki.Minden kutyával kis kora óta eljátszik,birkóznak,rohangálnak,kergetik egymást,a szocializálódás túl jól sikerült?Vagy ez viselkedési zavar nála?

Válaszukat nagyon köszönöm

Zizi

Kedves Zizi!
Én nem abban látom a problémát, hogy a kutya barátságos - ennek inkább örüljenek - hanem abban, hogy nem képesek irányítani. Erről viszont nem a kutya viselkedése tehet. A kutya akkor lesz minden körülmények között szófogadó ha elfogadja önt vezetőjének. Ugyanakkor fontos figyelembe venni a kutya temperamentumát és lehetőséget nyújtani számára a szociális kapcsolatok kialakítására. Azt ajánlom, hogy az ivartalanítás után keressenek fel egy Tükör iskolát - ahol a kutyák szabadon ismerkedhetnek egymással, a gazdák pedig megismerhetik a kutyájukat, és megtanulhatják, hogyan lehetnek jó gazdái kutyusuknak.
Sok sikert!

Kedves Kiképző!

A tanácsát szeretném kérni a következőkhöz:

Van egy imádnivaló 3 éves szuka Yoki kutyánk akit "gyerek pótlóként" neveltünk, szerintem el van kényeztetve, és egy hete érkezett hozzá egy 9 hetes kan Yorki kiskutya. A gond ott kezdődőtt részünkről hogy nem idegen helyen ismerkedtek meg, hanem "bedobtuk" mindkettőt a mélyvízbe ami nem sült el a legjobban.

Az idős kutya 1 méteres rádiszban elkerüli a kiskutyát, ennél közelebb már a morgás vicsorgás és egyébb jelzések észlelhetőek, de nem bántja tettlegesen a kiskutyát, aki megadóan óvatosan közelít hozzá, igaz néha nagyon kajla, de látszik hogy tudja ki a főnök.

Követi mindenhova, látszik rajta hogy ismerkedne, de az idős kutya erre nem hajlandó, menekül előle.Szó szerint elmegy mellette, a munkánk miatt kénytelenek vagyunk napközben együtthagyni őket, semmi problémát nem tapasztaltunk,de a szívünk megszakad mindkettőért.

Mit tudna tanácsolni, hogy összeszoktassuk öket.

Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.

Zsolt

Kedves Zsolt!
Az nem derült ki a leírásból, hogy az idősebb kutya félelemből reagál-e így a kölyökre, vagy csak szokatlan neki ez a szituáció. Más kutyákkal amúgy szokott ismerkedni?
Az biztos, hogy az idő maguknak dolgozik, de addig is érdemes betartani pár szabályt. Fontos, hogy mind a két kutya ugyanolyan bánásmódban részesüljön, tehát ne kapjon kevesebb figyelmet egyik kutyus sem. Amíg az egyiket simogatják addig a másikat ne engedjék magukhoz, így elkerülhetik a féltékenykedést. Amíg a kutyusok össze nem szoknak, addig figyeljenek rá, hogy az idősebb kutyát ne zaklassa állandóan a kiskutya.
Kétségbe esésre semmi ok, a kutyák nem szenvednek, hanem ismerkednek egy új szituációval, és idővel megtalálják azt a kapcsolatot amiben képesek együtt élni.
Sok sikert!