Kutyakiképző válaszol

Kedves Nati!!!

Van egy 9 éves tacskó-jackrussel mix,ivaros kan kutyusom.Mázli befogadott kutyus,eléggé hányatott életű volt,de már 6 éve nálam van.Az a problémám,hogy antiszociális.Ez abban nyílvánul meg,hogy ha másik kutya nem hagyja békén akkor harap.Szukát.kant,kölyköt... neki mindegy.Viszont ha csak össze szagolnak és a másik békén hagyja akkor semmi gond nincs(szukánál).Kanokra ez nemigaz.De többször voltunk kutyaiskolás kirándulásokon,kutyaovis kirándulásokon,kiállításokon és mivel ott olyan gazdi-kutya párosok voltak akik nem engedték a 9kg-os kutyámon ugrálni a sajátjukat ezért nem volt Mázlitól még egy morgás sem.Az én véleményem szerint,Ő jelez,hogy nem szeretne barátkozni(morog) és sokáig ha szólok,hogy NEM,NEM,NEM-akkor visszafogja magát.Viszont van egy pont ahol besokall és akkor már a másik gazdinak is gond(a harapásig csak mosolyognak és JAJ ÚGYSEM BÁNTJA).Egyébként a" Fennel"-"Tükör" féle módszerek alkalmazva vannak (etetés,séta,ajtó,újraegyesülés).Ha pedig rosszat csinál akkor büntetem.(valamennyi időre kizárom a falkából).

Szerinted mit lehetne még tenni,hogy elkerüljem a harapásos-konfliktusokat?

Segítségedet előre is köszönöm: K.Brigi

Kedves Brigi!
Ha jól értem akkor nem a kutyáddal van a problémád hanem a többi gazdával. Azt tudom ajánlani, hogy kérd meg őket, hívják el a kutyájukat ha azok túl rámenősek Mázlival, addig is hívd magad felé, és tereld el a figyelmét jutalommal, feladattal.
A Tükör módszer egyik eleme a viszony rendezése a kutyával, ami ha sikerül akkor a kutya minden döntési helyzetet átenged a gazdának. Tehát Mázli nem támadna vissza a másik kutyára, hanem teljes mértékben Rád bízná a probléma megoldását.
A Tükör módszer szerint a legnagyobb fokú büntetés a kizárás a falkából, de ezt biztos vagyok benne, hogy Te nem teszed meg. Ez ugyanis azt jelentené, hogy legalábbis kizavarod Mázlit az utcára és ott hagyod. Ezt a büntetést nem alkalmazzuk. Az időleges szeparáció, elzárás is lehet büntetés, de egy agressziós problémánál nem igazán alkalmazható mert a kutya nem fogja érteni miért is kapta a büntetést.
Azt ajánlom, hogy ha Mázlit zaklatja egy másik kutya akkor hívd ki a szituációból, ne hagyd, hogy neki kelljen megoldania, és kérd meg a másik kutya tulajdonosét, hogy Ő is hívja el a kutyáját. Utána jutalmazd mázlit, tanulja meg, hogy a megoldás nem az agresszió.
Remélem tudtam segíteni!

Kedves Nati! Köszönöm szépen a válaszát! Az utóbbi napokban már látszik, hogy a kis pumikánk már sokkal jobban érzi magát, nagyokat játszi a többi kutyussal. Csak sajnos a jutalmazást azt nem tudom megoldani, mert semmit nem akar elfogadni, annyira távolság tartó. Ezt hogyon tudnám megoldani, hogy odajöjjön és elvegye a kezemből. És van még egy dolog, amiben a segitségét szeretném kérni. Mostmár azért megismert mindenkit a kutyus a családban, de amikor a lakásból kijövünk, akkor elkezd bennünket megugatni. Ezt vajon miért teszi? Köszönöm előre is a válaszát! Üdvözlettel B.A-né

Kedves Gazdi!
Egyelőre az is megteszi, ha a földre dobott falatot elfogadja a kutyus. Próbálja meg úgy oda adni a falatot, hogy leguggol a kutyának háttal és anélkül, hogy ránézne. hátra nyújtja a falatot neki. Ha így elveszi a falatot akkor így gyakoroljanak, majd lassan már ránézhet közben a kutyára vagy nyújthatja oldalra a falatot, nem kell hátra. Szépen meg fogja szokni, hogy nincs mitől tartania. A kutyáknál fenyegető magatartás a teljes testfelület mutatása (mikor szemben állunk a kutyával), a fölé magasodás (mikor lehajolunk felé), a közvetlen tekintet (mikor ránézünk a kutyára). Amíg mi azt hisszük, hogy barátságosak vagyunk a kutyával, a kutya nyelvén folyamatosan fenyegetjük, amire egy bizonytalan, félénkebb kutya ijedtséggel reagál.
Az ugatás oka lehet az izgatottság, és a bizonytalanság. Amikor kimennek, ne forduljanak felé, nyugodt hangon dicsérjék és ha már nem ugat akkor adjanak neki jutalomfalatot. Idővel ez a viselkedése is el fog múlni.
További sok sikert a kutyussal!

Kedves Kiképző

Az lenne a kérdésem, h egy oylan kutya aki eddig sosem szökött, 2 évesen miért kezdi el???De nem ám az utcára csak a szomszédba és csakis utánnam a szüleim bármikor nyugodtan elmehetnek.. én viszont csak úgy, ha becsapom szegénykét!Marci egy erdélyi kopó elég makacs és önfejű. Kizárólag utánnam sír rendületlenűl és mászik át a kerítsen, de 3 héttel ezelőttig sosem csinálta...Eddig szerencsére semmi gond nem volt.A szomszédban egy idős pár lakik, nagyon kedvesek és megértőek, de van 2 cicájuk őket féltem Marcitól, igaz a mi macsekunkat nem bántja, de a többit nem tiszeli...Nem szeretném, ha Neki, vagy bárkinek valami baja essen.A szomszédben a kerítés sem éppen megfelelő egy ilyen kutyusnak, tehát, ha én elmegyek ő utánnam szökik simán a forgalmas úton találja magát! Mit lehetne tenni???És vajon, miért csinálja? Mért csak velem??? Válaszát előre is nagyon köszönöm!

Kedves Gazdi!
Igen, a túlzott ragaszkodás terhessé válhat egy idő után. Hogy miért pont most kezdte el, annak rengeteg oka lehet. Tételezzük fel, hogy a „makacs és önfejű" kutyus úgy tekint önre mint legjobb pajtására, esetleg úgy érzi, hogy vigyáznia kell önre, és aggódik amikor elmegy otthonról, ezért szökik. Lehet, hogy történt valami önnel ami megijesztette a kutyát? Valami amitől úgy érzi, hogy mostantól övé a felelősség. Esetleg változott valami a családban, új családtag érkezett? Otthon hogy viselkedik a kutyus? Állandóan a sarkában van? Az ajtóban várja, hogy kimenjen hozzá? Amikor kimegy felugrál, esetleg nyüszög örömében? Ha ez a helyzet akkor meg kellene értetni, hogy ez a túlzott ragaszkodás terhes önnek. Amikor kimegy hozzá, ne foglalkozzon vele, üljön le egy székbe és várja meg amíg a kutyus megnyugszik. Akkor hívja magához, simogassa kicsit, de utána küldje el. Értesse meg vele, hogy Ön az aki eldönti mikor foglalkozik vele és Ön az aki véget vethet ennek, nem a kutya. Ha ez sikerül, ha elfogadja a kutya, hogy minden döntés az Ön kezében van, akkor elfogadja majd azt is, hogy mikor el megy otthonról akkor neki ebben nem kell részt vennie. Addig is ha lehet ne adjon esélyt a kutyának a szökésre.
Amikor a szökés motivációja a csavargás, a felfedezés, akkor viszont nagyon nehéz leszoktatni róla a kutyát, de a leveléből azt veszem ki, hogy önöknél nem erről van szó.

Remélem tudtam segíteni!

Üdvözlöm!

A családunkban van két nagytestű keverék kutyus.Az egyik 7 éves a másik 4. Szinte mondhatom, hogy az idősebb nevelgette és terelgette a kisebbet amíg fel nem nőtt, persze mi is tanítgatjuk. A problémánk az etetésnél van. Külön kell őket zárni, ugyanis az idősebb kutyus annyira irigy, hogy nem akarja oda engedni a másikat a tálhoz, hiába van letéve 5 vagy akár 10 méterre is a két tál egymástól.Tehát külön szoktuk zárni a két kutyát etetésnél.

De ebből is problémák vannak, mert az idősebb folyamatosan ugat és ideges és azt lesi mikor közeledik felé a másik.

Ha nem evésről van szó akkor nagyon jól kijönnek egymással.  Mit tehetnék hogy ha nem is teljesen, de valamennyire elmúljon ez az írigység az idősebb kutyusban?

Még egy kérdésem lenne. A fent említett fiatalabb kutyus sétáltatásával kapcsolatban. Sajnos semmilyen módon nem tűri el a pórázt. Kertes házban lakunk és el szoktuk vinni őket sétálni a patakhoz, de ez nála csak olyan módon működik, hogy be kell rakni az autóba és ott kivenni, mert ha póráz kerül rá lefekszik és hiába húzom-tolom sehogy nem hajlandó elindulni.

Előre is köszönöm segítségét!

Emese

Kedves Emese!
A táplálék féltése és védelme teljesen normális viselkedés. Az idősebb kutya mint a fiatal felett álló egyed a rangsorban, ösztönösen igényt tart annyi táplálékra amennyit megbír enni, és legfeljebb a maradékot adná a fiatal kutyának. A gond az, hogy ennek a két tagból álló kis falkának nincs egy vezetője. Az Ön feladata rendet tartani a kutyák között. Azt, hogy hogyan válhat a kutyák (első sorban az idősebb kutya) vezetőjévé, itt nincs lehetőségem leírni, de konkrétan erre a problémára leírok egy pár ötletet.
Etesse úgy a két kutyát, hogy külön legyenek zárva, de láthassák egymást, viszont legyenek aránylag távol egymástól. Először az idősebb kutyához menjen, tegyen úgy mintha enne a táljából, aztán tegye le a tálat de ne engedje oda. Maradjon a tál és a kutya között. Amikor a kutya már csak önre figyel akkor simogassa meg a fejét és engedje enni. Utána menjen át a fiatal kutyushoz és ugyanezt csinálja meg vele is. Ha bármelyik kutya kiemeli a fejét a tálból, abbahagyja az evést mert kinéz a másikra mondjuk akkor annak a tálját szó nélkül vegye el, és neki ott vége az etetésnek.
Ha az idősebb kutya végez az evéssel és hisztériázni kezd akkor menjen be és zavarja el a kerítéstől.
Úgy gondolom, hogyha az élet egyéb területein az idősebb kutya jól irányítható, behívható, elhívható kutyáktól, nem agresszív, nincs vele dominancia problémájuk, akkor az, hogy a tálba ugat vagy morog elnézhető. Persze a jó az lenne, ha képes lenne Ön megvédeni a másik kutyát az idősebbiktől, adott esetben képes lenne elzavarni a fiatal kutya táljától.
A pórázhoz szoktatást kezdje el a kertben, Tegye rá a fiatal kutyára a pórázt és hagyja, hogy rajta legyen, húzza maga után. ha ez megvan akkor jutalomfalatokkal felszerelkezve fogja meg a póráz végét még mindig a kertben és menjen arra amerre a kutya akar. Néha hívja magához a kutyát és adjon neki jutalomfalatot. Az utcán is először menjen a kutya után, ne feszítse a pórázt, csak csalogassa jutalomfalattal a kutyát.
Remélem tudtam segíteni!

Kedves Nati!

Nagyon szépen köszönöm a válaszát, azóta a kis kutyus megérkezett. Nagyon ugy tünik nem lesz semmi gond, mert elég jól fogadták a kutyusaim az uj jövevényt. Ha egy kis morgás van, akkor ő megadja magát és kész. Csak a legnagyobb és elkeseritő probléma a következő dolog amiben nagyon szeretnék egy-két tanácsot kérni. Ez a kis kutyus egy 7 hónapos pumika. Tenyésztőtől való, amiről én ugy gondoltam, hogy egy minőségi kiskutyát fogok kapni. Én ennyire félős kutyust még nem láttam. Állandóan elbújik, fél a zajoktól, fél az emberi mozdulattól, a hangos kutya ugatástól, szóval mindentől. Sok kutya között nőtt fel és mégis fél. Ha nem viszem pisilni, nem pisil, a kaját nehezen tudom vele  nehezen megetetni. Szinte laposkuszásban jár. Ennek a kutyusnak csintalankodni, rosszalkodni, rágcsálni kellene mindent, de sajnos ő ezt nem csinálja.  Én ugy tudom, hogy a pumikra nem jellemző a félelem. Nagyon elvagyunk keseredve a kutyus miatt, de visszaadni nem szeretnénk a tenyésztőnek, mert az lelki törés lenne ennek a kutyusnak, meg annyira kis ártatlannak tünik. Szépen próbálunk hozzá közeledni, hivogatni, de annyira sikertelennek látszik az egész. Szegénynek ez a 7 hónap kölyökkor biztosan nem a nevelésről szólt. Mit tudunk tenni a kutyus érdekében, hogy egy olyan pumikánk legyen, aki nem fél és egy igazi kis kutya lesz belőle? Előre is köszönöm a válaszát!   Üdvözlettel    B.A.-né

Kedves Gazdi!
Ha a kutyus elmúlt hét hónapja csak annyiról szólt, hogy egy kennelben lakott kutyákkal akkor nem csoda ha így viselkedik. Az első hónapok ingerei, a szocializáció meghatározó egy kutyus életében. Ugyanakkor nem kell kétségbe esni, a probléma nem megoldhatatlan de sok időt és türelmet igényel. Nagyon fontos a fokozatosság! Nem szabad a kutyát hirtelen úgy kezelni mintha mi sem történt volna és minden átmenet nélkül bedobni a mélyvízbe. Először szokja meg az új helyét, a kutyákat, önöket. Ne erőltessenek semmit, ismerjék meg a kutyust és hagyják, hogy Ő is megismerje önöket. Sok jutalommal, dicsérettel és türelemmel megtanulja majd, hogyan viselkedjen. Nem napokról beszélek, de nem is hetekről.
Amennyiben hónapok alatt nem javul a helyzet, keressenek fel szakembert. Előfordulhat idegrendszeri gyengeség is aminek tüneteit csökkenteni lehet, de teljesen elmulasztani nem.
Remélem tudtam segíteni!