Kutyakiképző válaszol

Kedves Nati!

Egy olyan problémával fordulok Önhöz, amire a legtöbb kutyagazdi szeretné megtudni a megoldást.Ugyanis a hétvégén kerülne sor a pároméknál egy bobtail keverék kutya megfürdetésére. A baj az, hogy a kislány (kb 1 éves) nagyon makacs és sokszor hiszi, hogy az van amit ő akar. Pl. ha a házba be akar jönni és én nem engedem, képes arra, hogy megkapja a kezemet, de még sok más alkalommal is próbál harapdálni, de szerencsére nem erősen. Egyébként barátságos, játékos kutya, nem jellemző rá az agresszivitás. Szóval a kérdésem az lenne, hogy hogyan bírjuk rá arra, hogy tűrje a fürdést és az utáni fésülést (a farkára és a lábai fésülésére érzékeny) Mert ha a slagból folyó vizet meglátja, már fut el onnan a kert másik végébe. A jutalomfalatos
módszer sem hiszem, hogy jó megoldás lenne, mert képes messziről kiszagolni, még bontatlan állapotban is és így az nem működne. Válaszát előre is köszönöm.

Üdvözlettel: Dóri

Kedves Dóri!
Nem tudok olyan módszert amitől a hétvégéig a kutyus megszeretné a fürdetést. A legegyszerűbb ha kutyakozmetikusra bízzák a feladatot - az idegen hely és határozott szakszerű ápolás ellen nem valószínű, hogy ellenkezik majd a kutya. (ha mégis, a kozmetikusok megoldják)
Ha mindenképp otthon akarják kozmetikázni a kutyát és félő, hogy megharapja önöket akkor tegyenek rá textil szájkosarat amíg a procedúra tart. Először tegyék fel a kutyát az asztalra, egyikük fogja, a másik fésülje ki a szőrét, és utána fürdessék. A megfürdetett szőrt sokkal nehezebb kifésülni mint a piszkosat. A fürdetést lehetőleg kádban végezzék, tegyenek a kutya alá gumiszőnyeget, hogy ne csússzon a lába. Testmeleg vízzel és kutyasamponnal mossák meg a szőrét. Nem tudom milyen a kutya szőre, a bobtailok szőrét szárítás közben is fésülni kell, hogy ne csomósodjon megint össze.
A jutalomfalatra vonatkozó részt nem teljesen értem, hogy miért baj ha kiszagolja a falatot... de az egész munka közben jutalmazzák a kutyát, hogy valami jó neki is legyen a történetből.
A hosszú távú megoldás - hogy a kutya szeresse vagy eltűrje a fürdetést - egyrészt a tanításban, másrészt az ösztönkezelésben rejlik. Az, hogy a kutya olykor megkapja önöket azt jelenti, hogy nincs meg a gazdi és a kutya között az a távolság ami ahhoz szükséges, hogy a kutya feltétel nélkül bízzon önben és az ön akarata alá rendelje magát. Mintha én kérném öntől, hogy álljon nyugton amíg én lelocsolom slaggal. Nyilván esze ágában sem lesz ott állni, ahogy a kutyának sem. A kutya ellenkezése, odakapása csak egy jelzés arra nézve, hogy nem tartja önt alkalmasnak vezetőjének.
Ugyanakkor fontos, hogy egy ilyen a kutya számára érthetetlen szituációban tanítsuk meg a kutyának, hogy nyugton tűrje a fésülés vagy a fürdetést. Tehát mondjuk fésülésnél ha nem kapkod, akkor jutalmazzuk.
Remélem tudtam segíteni!

Kedves Nati!

Van egy két éves németjuhászunk, aki rendszeresen ugatja a vihart. Ha kimegyek hozzá és rászólok/megjutalmazom, amikor elkezdene ugatni, akkor abbahagyja és egész nyugodtan viseli a dörgést, bár látszik rajta, hogy feszült. Mivel képes egész éjszaka az ajtóban és a ház körül szaladgálva ugatni (mi meg nem negyon tudunk aludni) ezért ilyenkor be szoktuk zárni a kennelébe. Sejtem, hogy ez nem a megfelelő megoldása a problémára, ezért kérném a segítségét, hogy miként tudnám módszeresen leszoktatni erről a számárá és számunkra is kellemetlen szokásáról?

Előre is ksözönöm válaszát! Zsolt

Kedves Zsolt!
A leírásból azt veszem ki, hogy a kutyus fél a vihartól és ezért ugatja. Nyilván önöknek maga az ugatás okozza a gondot, de fontos, hogy a kutya problémájára is megoldást találjanak. A megoldás az lenne, ha a kutya nem félne. Ha ez elérhető azzal, hogy bezárják, akkor ez a megoldás is jó, hiszen a kutya megnyugszik, és nem mellesleg önök is tudnak aludni.
Minden kutyának megvan az a hang inger küszöbe ami alatt még nem zavarja a zaj, de ami felett már gondot okoz neki, szélsőséges esetben pánikol tőle. Ez a küszöb eltolódhat mindkét irányba, így a korábban „nem érzékeny" kutya is egyszer csak érzékennyé válhat, illetve egy érzékeny kutya türelmes munkával kevésbé érzékeny lehet.
Ha meg akarja tanítani a kutyának, hogy ne féljen a vihartól, ne ugassa, akkor minden alkalommal ki kell mennie hozzá és meg kell nyugtatnia. Rászólni ha ugat, és dicsérni ha nyugodtan viselkedik. A kutya olvas a gazda jeleiből, ha a gazda nem reagál a viharra akkor a kutya is megtanulja, hogy ez nem jelent veszélyt számára sem. Ez nem kis feladat, és az éjszakai viharoknál nem is túl kényelmes, ezért azt ajánlom, hogy kombinálja a bezárást és a nyugtatást. Kaphatóak olyan természetes nyugtatók amiket kifejezetten vihar érzékeny kutyáknak fejlesztettek ki. Ezek segíthetnek a biztonságérzet kialakításában is.
Remélem tudtam segíteni!

Kedves Nati!

Bolognese kan kiskutyánk( 3 éves )viselkedésével van problémánk ,nagyon kiváncsi vagyok a véleményére.Kb egy éves volt amikor hozzánk került,sajnos úgy tudjuk többször bántották ,harapott is emiatt.Nagyon félénk volt az elején de pl kutyakozmetikushoz,orvoshoz oltásra el tudtam vinni nem volt gond.De idővel ,nem tudjuk mi hatására elkezdett agresszívan viselkedni pl szőr nyíráskor(érdekes hogy  fürdetésnél,szárításnál semmi probléma),állatorvosnál is már amikor az asztalra tesszük fel mindenkit (minket gazdáit is)meg akar harapni.Valamikor engedi hogy ölbe vegyük valamikor morog és már kap is a kezünk után.Kullancsot is nagyon nehezen tudjuk kiszedni ha  bele megy mert oda kap.Két kutyánk van,egyértelműen ő a falkavezér.Viszont egy nagyon okos,ragaszkodó kutya,azt is érezzük hogy nagyon szeret bennünket.Ezért nem értjük a viselkedését.Bevallom őszintén,megfordult már a fejemben hogy megválok tőle de nyugodt szívvel így nem tudnám senkinek sem oda adni,menhely pedig kizárva.Persze erre csak1-2napig gondolok egy újabb csalódás után de tudom hogy nagyon hiányozna és reménykedek benne hogy még esetleg változhat a dolog.Ebben szeretnék segítséget kérni,mit tehetünk hogy javuljon a helyzet?Köszönettel:Csilli

Kedves Csilli!
Két oldalról közelíthető meg a probléma, egyik részről a kutyát meg kellene tanítani arra a viselkedésre amit elvárnak tőle. Pl.: hagyja magát megvizsgálni, felvenni stb. Erre a klikkeres tanítás a legjobb ma ismert módszer amiből részletesen olvashat Vámosi-Nagy Nóra - Klikk!-Ahogy a kutyák szeretnek tanulni című könyvéből, vagy az interneten.
Másrészt ahogy írja, a kutya a falkavezér. Nos ez biztosan nincs így egészen, de az is biztos, hogy önt nem tekinti vezetőjének, ezért alakulhatott ki ez a problémás viselkedés. Miért hagyná, hogy macerálják amikor Ő nem akarja? Hiszen elég ha morog vagy odakap és békén hagyják.
Fontos lenne, hogy az élet minden területén szabályokat állítsanak fel a kutyának amiket következetesen betartatnak. Pl. engedély nélkül ne mehessen a kanapéra, vagy be a szobába, képesek legyenek leküldeni a kutyát az ágyról, fotelból, csak laza pórázon sétálhasson, ne szállhasson ki a kocsiból vagy ne mehessen ki a kapun engedély nélkül stb. Mindegy mi a szabály, a lényeg, hogy következetesen tartsák be őket. Lehetőleg kerüljék azokat a konfliktus helyzeteket amiket nem tudnak kezelni. ha pedig megmorogja vagy megkapja önöket a kutya, nyugodtan koppintsanak az orrára és szóljanak rá keményen, hogy tudja, ezt a viselkedést önök nem tolerálják. Utána viszont hívják be és simogassák meg - oldják fel, hogy a kutya lássa, önök szeretik de attól még nem engednek meg mindent.
Azt ajánlom, hogy ha tehetik keressenek fel egy Tükör Iskolát ahol szakemberek segítségével oldhatják meg a problémájukat.
Remélem tudtam segíteni!

Kedves Nati!                                                                                                                               Nekem van egy1,5 éves csivava kan kutyusom aki 6 hónapja került hozzánk.De már az elejétől kezdve nagyon félt tőllünk pedig soha nem bántottuk.Ha közeledünk felé elszalad tőllünk nem bujjik hozzánk nem akar a társaságunkba lenni .Ha mégis eltudom kapni akkor behuzza a farkát  megdermed annyira fél tőllünk.Hogyan tudnánk ezen változtatni ?Mert mi nagyon szeretjük őt .Mi lehet ennek az oka?Válazsát előre is köszönöm.

Kedves Gazdi!
Valószínűleg a kutyus fiatal korában kimaradt a szocializáció, nem tanulta meg, hogy a világ nem jelent veszélyt számára. Az apró mérete miatt számára minden ijesztőbb is. Csak türelemmel és apró lépésekkel lehet megtanítani fokozatosan, hogy nem kell félnie.
Nagyon fontos, hogy ne kapják el. Ez ijesztő számára, retteg tőle, és minden elkapással beigazolódik a félelme. A kutya kis mérete miatt automatikussá válik, hogy elkapják, felveszik, magukhoz húzzák stb. hiszen olyan kicsi, hogy ez nem jelent gondot. Fontos lenne, hogy semmit ne tegyenek amiben a kutya nem működik együtt. Képzeljék azt, hogy egy 60 kilós kutya, úgyhogy ha valamit nem akar, akkor azt erőszakkal nem tudják megoldani. Próbálják meg finom falatokkal csalogatni, rávenni, hogy működjön együtt. Persze egy ilyen kicsi kutyánál az is hátrány ebben a helyzetben, hogy pár falattal jól lakik. Úgyhogy ne is adjanak neki tálban enni, csak kézből etessék és olyan apró falatokkal amilyen aprókkal csak tudják. Így sok kis kellemes élményt tud társítani önökhöz. Üljenek a földre és csalogassák magukhoz, ha nem eszik kézből akkor dobják magukhoz közel a falatokat. Szépen fokozatosan szokja meg a kutya, hogy kézből eszik. Később a falatokkal becsalogathatják az ölükbe a kutyát, de NE érjenek hozzá kézzel! Az érzékeny kutyáknak a fejtető simogatása ijesztő lehet, ezért ha már a kutya szívesen megy a közelükbe akkor szintén etetés alatt próbálják alulról a fejét, nyakát, oldalt a testét simogatni, de csak annyira, hogy még elviselje. Akkor folyik megfelelő tempóban a szoktatás, ha a kutya nem mutat olyan ijedtséget amiből a jutalommal nem tudják kioldani. Minden olyan alkalommal jutalmazzák a kutyát amikor előrelépést mutat a korábbi viselkedéséhez képest!
A klikkeres tanítás sokat segíthet ilyen esetekben, mert semmilyen kényszert nem alkalmaz, és csak a kutya közreműködésével folyhat a munka. Megtanítható, hogy viselje el a simogatást, sőt, szeresse, vagy, hogy szeressen ölben lenni stb. A klikkeres tanítás alapjairól mindent megtalálnak Vámosi-Nagy Nóra - Klikk!-Ahogy a kutyák szeretnek tanulni című könyvében!
Sok türelmet és sikert kívánok!

Kedves Nati!

Azzal  a  kérdéssel  fordulok Önhöz,  hogy  van egy 7 éves dalmata és irszetter keverék  kan  kutyám. Jelenleg kertes házban élünk 5  éve, elötte budapesten  laktunk. Most  úgy  alakult,  hogy  vissza  kell költöznünk. Természetesen visszük  magunkkal a  kutyust  is.  A  problémám  az  lenne,  hogy  iszonyatosan  húz  séta  közben. Ez  régen  is  így  volt  és  a  mostani  sétáknál  is,  tehát  sehogy  nem  tudtam leszoktatni róla. Most  nagyon  félek,  hogy  a  sétánk  rohanásból  fog ismét  állni. Próbálkoztam kapun  belül  szoktatni, hogy  mellettem  jöjjön  és  csinálja  is,  de  amint  kimegyünk  a  kapun, kész  borzalom.Próbáltam,  hogy amint  elkezd  húzni  megállok  és   addig  nem  mozdulok  amíg  feszül  a  póráz,  de  ez  sem  segített. Már  rendesen  sajnálom  őt,  mert  annyira  menne,  hogy  majd  megfullad. Annyira  szeretnék  én  is  nyugottan  sétálni  a  kutyámmal,  mint  mások,  de  foggalmam  sincs  mit  tehetnék,  hogy  egy  kicsit  is jobb  legyen.

A  másik  kérdésem,  hogy  hogyan  lehet  rászoktatni,  hogy  bent  maradjon  a  házban  egyedül, amíg  nekem  el  kell  menni  valahova. Ő  nem az  a  játékos  fajta,  hogy  vannak  kedvenc  játékai  és  azokat rágcsálja, hanem  kicsit  bosszúálló, mivel  mikor ide  költöztünk vidékre  és  el  kellett  mennünk  itthonról,  mindig csinált  kis  "meglepi"  mire  hazajöttünk. Felboritotta  a  kukát és  néha  rombolt. Hogyan  lehetne rászoktatni,  hogy egy  rövidebb  ideig  otthon  maradjon  egyedűl  a  házba?

Válaszát  előre  is  köszönöm!

Emese

Kedves Emese!
A pórázfegyelem tanítása nagyon következetes és tudatos jelenlétet igényel. Maga a technika amit könnyen megértenek a kutyák a következő: Induljanak el pórázon és amint a kutya megelőzi Önt, forduljon vissza és menjen az ellenkező irányba. Amikor a kutya ismét megelőzné megint forduljon egyet. Nem kell semmit mondani közben a kutyának, ez egy egyszerű szabály amit felállíthat a kutyájának, hogy pórázon Önt nem előzheti meg. Ha következetesen betartja, kivétel nélkül mindig, akkor a kutya hamar megtanulja, és nyugodtan, laza pórázon tudnak majd sétálni.
Ugyanakkor fontos, hogy a séta egy részén a kutya kitombolhassa magát, levezethesse a napközben felgyülemlett fölösleges energiáit! Tehát legyen a sétának olyan része amikor szabadon kifuthatja magát!
Az otthoni rombolásnál meg kell határozni, hogy miért csinálja a kutya? A „bosszú" egy nagyon egyértelmű válasz lehetne, de valójában egy emberi viselkedés, a kutyák nem képesek rá. Ok lehet az unalom, vagy a mozgás hiánya, bizonytalanság, rossz szokás. A legegyszerűbb megoldás, ha a kutyát elzárják egy olyan helységbe ahol nem tud kárt tenni. Az otthon töltött órákat amúgy is pihenéssel, alvással töltené. Ha hajlandóak nagyobb energiát rászánni a megoldásra, akkor fokozatosan kellene hozzászoktatni a kutyát az egyedüllétre. Először csak pár percre hagyják magára, és jutalmazzák ha nem csinál semmi rosszat. Aztán fél órára, órára. Ha romboláson kapják akkor pedig büntessék meg érte.
Érdemes valami finomságot ott hagyni amivel lefoglalhatja magát, füstölt csontot, vagy tölthető játékokat. Ezekkel lefoglalhatja magát. Ami biztosan segíti az előbb felsorolt megoldásokat, ha mielőtt otthon hagynák elviszik megfuttatni, és jól kifárasztják.
Remélem tudtam segíteni!