Sokáig gondolkodtam, vajon hozzá szóljak? Azt hiszem mindkét oldalról meg lehet érteni a szempontokat. S hogy vajon az állatvédők embergyűlölők e?? Nem, csak bizonyos embettípust "gyűlölnek." De ez is valami miatt kialakult.Persze hogy gyűlölik azt, ki a beteg kutyát az utcára lökik, rosszabb esetben kocsiból dobják ki. Aki az idős kutyát leadja altatni, mondván már nem tudja szaporítani. S az állatvédők azok, kik pénzt, ( lehetőségekhez mérten ) időt, magánéletet nem sajnálva próbálnak valamit tenni.
Az örökbefogadás feltételeit sem az Önök bosszantására találták ki. Persze hogy érdekli őket, hogy az a kutya akiért betegen küzdöttek, próbáltak neki valahol helyet szorítani a legjobb helyre kerüljenek. Azért mert tele a menhely nem érdekük kifelé "szórni a kutyákat". Mert sajnos jelentkeznek olyanok is, kik a saját harcikutyájukat akarják edzetettni a menhelyről kihozott állattal, uram bocsá, valakik kínozni is simán kivennék. S persze kinek nem inge nem veszi magára. Az ivartalanítás pedig igen is fontos, mert senkinek nem érdeke hogy abból az egy kutyából még több tucat legyen.
Kedves Edit!
Ne fáradjon, az állatvédők többnyire embergyűlölők.... nem lehet velük normálisan kommunkiálni, mindenkiben az állatkínzót látják.
"Kár pattognia" és hasonló mélységesen tiszteletlen beszólások egy igazi Gazdinak, aki szereti és jól tartja a kutyáit..... fújjjjj...... ne törődjön velük, és ez a fórum is mutatja: kár vitába szállni! Nem kultúrált partnek állnak a túloldalon. Én a legtöbbször sajnos ezt tapasztaltam! Tisztelet a kivételnek!
Még valami.
Ha felelős állatvédők adta kutya kerül vissza a gazditól, a kutya akkor is biztonságban van ahol gondoskodnak róla és a jövője nem kilátástalan.
Azonban az olyan gazdi, aki minden elvárás nélkül vesz magához kutyát és aztán nem kell neki, az vagy kidobja az utcára, vagy sintértelepre adja.
És ez nagyon nem mindegy.
Igaz, hogy a feltélelek szabása sem ad teljes biztosítékot.
Azonban aki eleve elutasítja, hogy feltételeknek feleljen meg, akinek ez elveszi a kedvét attól, hogy a kiszemelt kutyáért tegyen bármit, az jobb, ha megy Isten hírével.
Ez ilyen egyszerű.
És láttam már olyat is, hogy álomgazdinak kikiáltott örökbefogadó 3 nap múlva visszavitte a kuttyot, mert megrágta a papucsot...
Általánosságokat lehet mondani nagyon sokat, de az biztos, hogy ezekkel a fene nagy ellenőrzésekkel, vizsgálódásokkal sokak kedvét elveszik attól, hogy örökbefogadjanak. Ugye most bejött a kötelező ivartalanítás is, aminek költségét a legtöbb esetben ráterhelik az örkbefogadóra.
És itt nem is ez a lényeg, hiszen jómagam is ivartalaníttattam a kutyust, akit hazahoztam, de én megtehettem. És az, aki ugyan a kuttyot becsülettel tartaná, gondozná, foglalkozna vele, de nincsen egy kölyökkutya ára szabad pénze (nekem lánykutya összesen 18 ezerbe volt az ivartalanítás) az ivartalanításra, ő ebből kiesik. Ha már olyan fenemód kötelező az örökbefogadásra ivartalanítani: legyen ez az állam költsége!
Szóval: szerintem pedig igen: örülhetnének a szervezetek, hogy vannak olyanok, akik hajlandók ezeket a költségeket is bevállalni, a kuttyal való törődés, a gondoskodás mellett...
Lám, az Illatos úti örökbefogadó napon szinte semmiféle elvárás, fetétel, az elmúlt két napban két kutya már vissza is került...
Az, hogy sok ember rosszul tartja a kutyáját, nem jelenti azt, hogy egy menhelyi kutya bárkinek odaadható, aki viszi.
Inkább örülne, hogy nem adják akárkinek, csak álomgazdinak.
Persze, hogy az emberek dolgoznak, de nem egyformán. És ha egy kutya tíz-tizenkét órát van egyedül, az nem ideális dolog.
Kár pattognia, inkább örülnie kellene, hogy az állatvédők odafigyelnek a kutyák életminőségére.
Olvasson végig egy menhelyi fórumot, vagy menjen ki és nézze meg a munkájukat, az állatokat és tájékozódjon, hogy az állatvédőknek milyen gondokkal kell naponta szembenézni. Ne csodálkozzon, ha nem adják bárkinek.
Persze, ha önről mindez lepereg, csak a saját egója a fontos, akkor felejtse el szavaimat.
Nem igazán hiszem, hogy valóban van min elgondolkodnom. A kutyáim a lakásomban élnek, de övék a kertem is. Napi 2-3 órát sétálunk, futunk. Rendszeresen látogatjuk az állatorvost, változatosan táplálkoznak, járnak iskolába és úgy általában ők az életem. Én kérek elnézést, hogy arra kényszerülök, hogy dolgozni járjak, hogy előteremtsem az ehhez szükséges anyagi biztonságot!
Mélységesen álságosnak találom ezt a hozzáállást. Az emberek többsége dolgozik kis hazánkban, mert nem tehet mást, én különben is imádom a munkám. Nem hiszek benne, hogy attól vagyok rossz kutyatartó, hogy el kell mennem itthonról hétköznaponként és ha az állatvédőknek ez mégis kitétel, hát nem igazán tudom, ki is felel meg az elvárásaiknak. A kutyák a távollétemben többnyire alszanak, nem kényszerből, hanem mert ehhez van kedvük és szemernyi neheztelést sem tapasztaltam részükről soha.
Igen zavar, hogy csak felelős kutyatartóknak adnak ebet, ha a felelős ktyatatrtó alatt olyan személyt értünk, aki nem jár dolgozni és nem elégíti ki egy kutya valódi igényeit, hanem áradozik arról, milyen aranyos is a kutyuli.
Nálam a kutyák családtagok, szerintem ez kielégíti a felelős kutyatartás fogalmát. Nem tartom lehetetlennek, hogy a kérdésfeltevéssel van a baj. Ugyanis az, hogy valaki iskolába és dolgozni jár normális magatartás, sokkal inkább jogos az a kérdés, hogy valaki hajlandó és képes-e kielégíteni egy kutya szükségleteit, akit társnak választ maga mellé. Egy kutyát megfelelően táplálni kell, orvosi ellátást biztosítani a számára, kielégíteni a társas igényeit, naponta foglalkozni vele és nevelni, hogy ne kezdjen zsarnokoskodni. Ezekre rákérdezni jogos lenne és ha efféle kérdésekkel bombáztak volna, nem írtam volna a fórumban. Sok ember elképesztő körülmények között tartja a kutyáját, nem hiszem, hogy valóban az az igazi gond, hogy nem lehetek főállású kutyatartó.
Bizony, hogy kell elvárásnak lenni az örökbe fogadónak.
Van fogalmad, mennyi kutyát visznek újra vissza az Ilaltosra?
Van foglamad, a szigoru elvárások ellenére mennyi kutyát visznek visza újra a menhelyekre?
Nem kötelező állatot tartani. Azonban aki tart, az megfelelően és felelősen tartsa. Csak azért, mert a kutya sokat kibír, nem jó ha sokat van egyedül.
Csak azért, mert menhelyi, vagy gazdátlan kutya, nem érdemel bármilyen befogadót, amolyan mindegy, csak vigye. Ezzel a gondok nem oldódnak meg, csak újratermelődnek.
Akit zavar, hogy a kutyát csak felelős gazdinak adják, az önmaga nem felelős.
Akinek az önérzetét sérti, hogy nem felel meg elvárásnak, az inkább gondolkozzon el. Egy kutyát nem elég szeretni, hogy felengeded az ágyra, egy kutyának vannak kutya igényei. Falkaállat, naphosszat kínszenvedés neki egyedül. Még akkor is, ha előtte ketrecben élt.
Inkább gondolkozz el ezeken és becsüld meg az állatvédők munkáját, mert sok bajt előznek meg és sok stressztől, csalódástól kímélik meg a kutyákat a szigoru feltételeikkel.
Ugyanis egy kutyát tíz-tizenöt évre veszi magához az ember és nem néhány évszakra.
Egy vidéki sintértelepen próbálunk meg segíteni az ott élők kutyáknak, gondozással és örökbeadással. A menhely szervezése folyamatban van, de még sok idő mire elkészül. A legfontosabb számunkra az, hogy a gazdi szeresse és ellássa rendesen az örökbefogadni kívánt kutyust. Nálunk nagyon sok szép kutyus vár új gazdira, és nincsenek teljesíthetetlen feltételek.
