Hírek, cikkek
1% a lovaknak is jár!
A lovak kétségtelenül csodálatos teremtmények, akiknek története az elmúlt 4-5 évezredben szorosan összefonódott az emberekével. Kezdetben táplálékforrásként tartottuk őket húsuk és tejük miatt, később messzi vidékekre vittek minket, segítettek új területeket meghódítani, felszántani a földet, nehéz terheket megmozdítani, egy szó mint száz, életünk szerves részeivé váltak, és mi lovas nemzetté váltunk általuk. És bár mára a túlélésünkhöz nem nélkülözhetetlenek a lovak, továbbra is köztünk élnek, az esetek többségében sporttársként, hobbiállatként, de előfordul még az is, hogy munkaerőként alkalmazzuk őket.
Sokan valahogy megfeledkeznek arról, hogy egy kapcsolatnak kétoldalúnak kellene lennie, az nem lehet, hogy mi csak viszonzás nélkül elvegyük, amit a lovak adhatnak nekünk: erejüket, kitartásukat, ragaszkodásukat, hűségüket, szeretetüket, életüket. Igen sajnos az életüket is. Ugyanis az a szomorú tény, hogy nem ritka az az eset, ha egy ló megbetegszik, megöregszik, lesérül, vagyis alkalmatlanná válik arra, hogy addigi feladatát ellássa: nyerjen az ügetőn, díjugrató versenyen, lovagolható legyen, húzza tovább az igát - anyagi teherré válik tulajdonosa számára, aki még egy utolsó bőrt lenyúzva szegény páráról, eladja kilóra hűséges társát a vágóhídra... Nem tehetünk ilyet egy családtaggal!
Szembesülve ezzel az elkeserítő helyzettel a Rédei család, melynek tagjai nem felejtették el, hogy mivel tartozunk állattársainknak, mindent annak szenteltek, hogy leróják hálájukat a lovak felé, és visszaadnak, amennyit csak tudnak, abból, amit mi emberek kaptunk. Vagyis ők is erejüket, kitartásukat, ragaszkodásukat, hűségüket, szeretetüket, életüket szentelték annak, hogy az idős, beteg és sérült lovaknak békés otthont biztosítsanak nyugdíjas éveikre Őrbottyán szélén, letrehozva a Bottyán Equus Hungária Alapítványt, aminek a létezéséről kevesen tudnak. Ez a hely szolgál végső menedékül jelenleg 15 ló és egy szamár számára, akikre viszontagságos életük legsötétebb pillanatában, talán életükben először rámosolygott a szerencse, és így a vágóhíd helyett a menhelyet 2000 óta minden nehézség ellenére működtető két fantasztikus ember, Rédei Attila és Éva, szerető gondoskodásába kerültek.
Kérjük segítse Ön is adója 1%-ával az öreg, beteg és sérült lovakért létrehozott alapítványt, hogy minél több lónak meg tudják adni a hozzájuk méltó, tisztességes megöregedés esélyét!
Adószám: 18694538-2-13