Én is menhely (sintértelep, befogadott) párti vagyok. Az egyik kutyánk az Illatos útis sintértelepről lett elhozva, a másikat utcai kóborlásból fogtuk be.
Az a csodálatos ezekben a kutyákban, hogy bár annyi rosszon mentek keresztül, megkínozták, éheztették, verték őket -- mégis tudnak bízni az emberben, mégis hatalmas szeretetéhség van bennük, hogy szerethessenek és hogy szeressék őket.
Az ember meg olyan, ha egyszer megharapta a kutya, egész életében fél a kutyáktól és utálja őket.
Ez a különbség ember és kutya között...
Én utcáról csaltam haza egyszer egy felnőtt kutyust. Bántalmazták, ez nyilvánvaló volt. Egy hónap kellett mire egyeltalán meg tudtam simogatni. Az óta eltelt hét év, és bátran mondhatom, hogy nála hűségesebb, ragaszkodóbb kutyával soha életemben nem találkoztam. Ő olyan Hachiko tipus, ha elhagynám, életfogytig képes lenne vissza várni.
Én mindenképpen menhely párti vagyok,a párommal 2 kutyit nevelgetünk.Rozit vidékről hoztuk(nem menhelyről) 4! hetesen,kicsit olyan mintha a gyerekünk lenne,hiszen egészen pici kora él velünk,a mi nevelésünk ismerjük minden egyes mozdulatát,igazi családtag.Pár hónapja jártunk kint az illatosúton,egy ismerősünknek mentünk kutyust szerezni,aztán megláttuk Flopit,ránézésre brutál harcikutya,aztán elkezdett iszonyatosan nagyon síni,de annyira,hogy már mi is sírtunk,egyszerűen nem tudtuk otthagyni.Azóta flopi szépen kikupálódott,felszedett vagy nemtudomhányderengeteg kilót,megszépült,és nagyon de nagyon hálás nekünk,viszont a nap 24óájában tiszta para,mostanában kezdi elengedni magát teljesen,már néha mer ugrálni,puszitosztani azt nagyon tud,maximálisan bízik bennünk,de amint elkezdünk öltözni,beindul a sírás,kiabálás.Szerencsére Rozival otthon lehet hagyni,de biztosvagyok benne,hogy szétparázza magát,hogy nem jövünk vissza többet.Mindenesetre nagyon meg kell gondolni,hogy honnan szerezzünk be kutyust,mert amíg egy menhelyről mentett kiskutya pár nap múlva már talán nem is emlékszik a rosszra,egy felnőttkutyában azért már sokkal nagyobb nyomot hagy,sokesetben nagyon nehéz visszaszerezni az emberekbe vetett bizalmát .Mindenképpen nagyobb felelősség menhelyről befogadni valakit,mint tenyésztőtől elhozni egy"tökéletes",kutyust.Persze kiskutyát nevelni így sem könnyebb..Azzal viszont egyetértek,hogy szaporítótól olcsó kutyát soha ne vegyünk,nem azonos fogalom a tenyésztéssel,sokan nem is tudják,csak akkor derül ki,hogy "selejt"(persze attól még imádnivaló,családtag),amikor már 2héten belül kétszázötvenedszer viszik dokihoz,mert folyikazorra,hullikaszőre,gyulladt szemefüle mindene.szóval tényleg érdemes meggondolni a dolgot
A lényeg, hogy semmi esetre se szaporítótól vegyen valaki olcsó kutyát, mert amit ők művelnek az állatokkal, az állatkínzás. Nagy kár, hogy büntetlenül tevékenykedhetnek, s az is, hogy akadnak emberek, akik mégis megveszik tőlük a kizsákmányolt testű szukák beteg kölykeit.
Én kutyát még nem fogadtam örökbe, minden ebünk ismerősöktől jött. Egyszer viszont a buszon utaztam ahol is egy kisfiú ült, mellette egy kutya, aki össze-vissza nyalogadta, ajnároztza a gyereket. Egy néni elegyedett szóba vele mire kiderült, hogy akkor hozta el a herosz menhelyről. Ha nem látom, énsem gondoltam volna, tiszta filme illő jelenet volt ahogy a kutya meg az újdonsült gazdája szinte sugároztak a boldogságtól. Ha lesz alkalmam én biztos fogok kutyát örökbefogadni!
A menhelyi vagy mentett kutyákról sokak tapasztalata, hogy hálásabbak. Azzal is számolni kell, hogy érzelmileg lehet, hogy labilisabbak, hiszen sok szörnyűségen mehettek keresztül életükben. De ez nem jelenti azt, hogy nem lehet velük boldogan élni! Türelemmel és neveléssel nagyon sokat elérhetünk. És a menhelyről befogadás igazán felelős gondolkodásra vall. Ha egy menhlyről viszel kutyát, azzal legalább kettőn segítesz: a kutyán, akit kivittél, és a kutyán, aki a helyére bekerülhetett a menhelyre, hol biztonságban lehet, amíg őt is el nem viszi valalki (vagy élete végéig, ugyanis sajnos vannak kutyák, akiket sose visznek el, és a menhelyen öregednek meg...)
Engem érdekel a téma! Sokat hallottam hogy menhelyről elhozott kutyák sokkal hálásabbak, figyelmesebbek mint akiket tenyésztőtől pénzért vásárol az ember. Gondolom itt sokaknak van már tapasztalata a témában, amit megoszthatna másokkal is!